fbpx

Önismeret

Önismeret

Mi is az önismeret? Biztos mindenkinek van egy nagyon korrekt válasza a szó jelentésére, hiszen nem olyan bonyolult megmondani az önismeret az, amikor ismerem magam. Ezt tanuljuk egész életünkön keresztül és ahogy újabb és újabb váratlan helyzetbe kerülünk, akkor egy új tudással gazdagodunk magunkról.

A csapból is az folyik manapság, hogy lépjünk ki a komfortzónánkból, hiszen ha benne maradunk az sok mindent nem adhat nekünk, csak biztonságos, langymeleg pocsolyát, melyben benne maradva egész életünkben azon gondolkozhatunk mi lenne, mi lett volna ha.

Sokan mondják azt, hogy erre, meg arra nem képesek, egészen addig amíg egy olyan helyzetbe kerülnek, ahol az életbemaradáshoz, vagy csak jól felfogott önérdekükhöz meg kell tenniük bizonyos általuk korábban elképzelhetetlennek tűnő cselekedeteket.

Maradjunk azonban a karrierútnál. Miért is fontos ilyenkor az önismeret? Hiszen rengeteg állásajánlat és karrierút közül választhatunk. Nap, mint nap bombáznak minket a jobbnál jobb lehetőségekkel. Ebből csak a számunkra megálmodottat kell kiválasztanunk és akkor már megy is minden, mint a karikacsapás. Persze azért fel kell mérni, ha például orvosok szeretnénk lenni, akkor rengeteg munkaórát, energiát kell belefektetnünk abba, hogy elsajátítsuk az egyetemen oktatott dolgokat, magabiztosan használni tudjuk azokat, de el kell gondolkozni azon is, hogy képesek vagyunk-e egyfolytában akár 3 napon át dolgozni is. És ez nem arról szól, hogy ülünk a számítógépünk előtt és néha el-el bóbiskolunk, az orvosi hivatás bizony embert próbáló. Persze nem kell mindenkinek sebésznek lennie és kórházban dolgoznia, lehet valaki általános orvos, háziorvos, lehet saját praxisa. Ekkor a kérdés az, hogy hogyan tudjuk kialakítani ezt a praxist, vagy mennyit kell fizetünk egy nyugdíjba vonuló kolléga jól működő rendeléséért. Az állami egészségügy sajnos még nem a legolajozottabban működő gépezet, így számolni kell azokkal a bosszantó dolgokkal, mint hogy a számítógépes hálózatok sokszor órákon keresztül nem üzemelnek, a betegek kint várakoznak és már zúgolódnak, hogy mi tart ennyi ideig egy-egy emberrel való foglalatosságban… Ha például az ember krónikus jól alvó, vagy nem bírja a vért, a kötelező vérvételnél is mindig elájul, akkor nem biztos, hogy neki való az orvosi hivatás.

Vagy vegyük például azt a kérdést, mikor az interjún a munkáltató felteszi: és nem lesz gond azzal, hogy itt minden reggel 5 órakor kell kezdeni, hiszen a város másik végéből jár majd át. Az ember lehet, hogy automatikusan rávágja, naná, hogy nem lesz gond, kell a pénz, kell a munka, aztán közben rájön, hogy az a pénz, amit kap nincs összhangban azzal, hogy minden reggel 5-kor mosolyogva, tettre készen munkába kell állnia.

Erre lehet mondani, hogy túl jó dolguk van manapság az embereknek a munkahelyeken, már mindent megengedhetnek magunknak, örüljenek, ha dolgozhatnak, nem tudják mi az a munkanélküliség, nyomor, meg éhezés. De ez nem megoldás, csak a kommunikációnak egy kevésbé asszertív formája.

Egy munka, vagy hivatás választásánál az is sokat jelent, az ember milyen közegben fog mozogni, milyenek az alapvető öltözködési, társasági szabályok, egyedül fog dolgozni laboratóriumi, “elszigetelt” körülmények között, vagy nap, mint nap emberek között lesz és jó benyomást kell tennie a lehető legtöbbjükre.

Azt is tudnia kell mennyire fontos számára a pénz. Természetesen az alapvető szükségleteinket hogy fedezni tudjuk pénz szükségeltetik, de az elégséges szinten felül milyen életszínvonal elfogadható számára. Fontos-e számára, hogy minőségi szolgáltatásokat tudjon igénybe venni, ha épp ahhoz van kedve, hogy elvégezzen egy újabb tanfolyamot meg tudja-e tenni, 3 évente cserélni szeretné-e az autóját, vagy még akár a 8-10 éves gépjármű is megteszi, a lényeg, hogy A-ból B-be eljusson.

Tehát a karriertervezés, pályaválasztás több tényezős játék, nem lehet olyannyira leegyszerűsíteni, hogy tűzoltó leszek-e, vagy katona, netán vadakat terelő juhász, hiszen számos tényező bukkan fel az ember életében, melyek módosíthatják eredeti elképzeléseit. A világ állandó mozgásban van, állandóan fejlődik és nekünk is fejlődni kell vele, vagy lemaradunk és kimaradunk.

Tudnunk kell mennyire vagyunk rugalmasak, mennyire váltunk könnyen, mennyire ragaszkodunk a megszokotthoz, és ez is az önismeret része.

Ennek fejében azt lehet mondani, hogy pályánkat, karrierünket folyamatosan alakítjuk és nem biztos, hogy egy életen keresztül ugyanazzal a területtel fogunk foglalkozni, a lényeg az, hogy valamibe belekezdjünk, csináljuk és aztán kiderül, hogy az adott dolog nekünk való-e, vagy nem, túlnőjük, vagy belenövünk.

Az önismeret pedig nem egy konstans, megtanultam, tudom, alkalmazom dolog, hanem folyamatosan tanuljuk, mint a jó papok és még életünk végén sem biztos, hogy minden tekintetben ismerni fogjuk magunkat. Ezért fontos odafigyelni az apró részletekre, folyamatosan figyelni magunkat főleg a váratlan helyzetekben és ha olyan döntés előtt állunk, ami megváltoztathatja az életünket akkor biztosabban, több információ birtokában tudjunk dönteni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük